Érdekes gondolatot hallottam ma egy barátomtól. Úgy vélte, mindenkinek meg van a maga ára. Ezt már mondták mások is, most azonban komolyan elgondolkodtam.  Valóban? Elsőre azonnal tagadtam. Már csak azért is, mert mindig más volt az értékrendem, és abba nem fért bele a „pénzért bármit” gondolkodás. Legfőképp szexuálisan nem! Ám az életünk, és a lehetőségeink különbözőek. Ebből adódóan létezhet olyan, amikor érdemes megfontolni egy ajánlatot. Persze ehhez akkora összeget kellene tenni, amiért mindenképp megérné. Azt kérdeztem tőle:

- Neked már nagyjából megvan mindened. Ház, autó, család, elmehetsz nyaralni is, van féltetett pénzed. Mi az ami annyira kellene még, amit biztosan nem tudnál megkapni életed során, az a ...

Ugye milyen szép? A menyasszony olyan csodálatos, akár egy hercegnő. Talán nem is akar másért férjhez menni. Az egész ceremónia a közös döntésről, az elkötelezettségről szól. És arról a hitről, hogy leéljük az életünket együtt, jóban-rosszban. Örökké! Boldogan!

Arról azonban kevesen beszélnek mi történik, mivé változott a remélt boldogság 10-20 év elteltével. A minap egy 57 éves nő mesélt boldogtalan házasságáról, bunkónak titulált férjéről. Amikor rákérdeztem megéri-e neki, hogy a közös dolgokért ebben a rosszban éljen, miközben az élete csak elmegy, akkor azt felelte: Az idő nekem dolgozik! Én is hittem ebben sokszor, és éjjel épp azon gondolkodtam, vajon az én életem mindig így marad most már? Létezhet, hogy ...

Ki nem hazudik, vagy hazudott még életében? Mennyire fontos manapság az őszinteség? Vajon sokan gyakorolják? Beszélnek ugyan róla, de meg is teszik? Az igazmondás nem dívik manapság. S én egyre kevésbé hiszek el bármit, főleg hímnemű társainknak. Sajnos ez a visszájára is fordulhat, mert az se jó, amikor szembesítenek vele, hogy –Te már úgysem hiszel el nekünk semmit! – s talán még meg is leckéztetnek emiatt. Igen, ilyen is megtörténik. Valaki, aki még megkecsegteti feléd a hitet abban, hogy létezik még a valódi férfi, az az igazi, amilyen apánk volt még egy másik világban, megmutatja az őszinteség fontosságát is. Egy ideig! Sajnos, ha a férfi fogalomról van szó igencsak maradi vagyok. Mégis hiszem, hogy létezik. Valakiben. Akár ...

Sokszor megkérdezzük egymást, te voltál már szerelmes? Valószínűleg hosszas gondolkodás nélkül rávágnánk, persze. És vissza tudod idézni? Nehéz akkor amikor már elmúlt, és hűlt helyét sem találod a 20 évvel ezelőtti nagy szerelmes érzéseknek.

Én rajongtam a szerelemért. Ha nem volt hozzá alanyom, hát kerestem egy ideát. A rajongás volt a lételemem, mert olyan jó az ábrándokkal feküdni, kelni, és hinni bennük, hogy talán majd egyszer még igaz is lehet. Pedig nem lett. Túl messzire mentem álmaimban. Vagy csak rossz irányba. Viszont nagyon unalmas és üres e-nélkül létezni. Ma már azonban nem vágyok hamis illúziókra, és képzelt érzésekre. De vajon a szerelem nem csupán ez? Egy képzelt érzés? Hamis illúzió? Beveszed, mint egy ...

Valószínűleg elsőre rámondanád, hogy mit akarnak leginkább. Ezt tudjuk. De ha túljutottál azon, hogy szex-et, akkor? Azt mondanám, nem biztosan tudják. Pedig ránk, nőkre mondják, hogy sose tudjuk mit akarunk. Hol ezt, hol azt, de ha ez van, akkor az kellene, ha az van, akkor ez lenne jobb. Meglehet. Ám véleményem szerint ez leginkább akkor történik, amikor nem figyeltek ránk eléggé, és nem adtok alternatívát a milegyen kérdésre, a hogyantovább -ra, vagy a mitszeretnél -re?

Amikor két tekintet összeakad, eddig úgy gondoltam az egyértelmű jele a közös vonzalomnak, hogy egy érzés elindult. Az más kérdés, hogy mi lesz belőle? Két szempár elveszik egymás mélységében…pillanatokra megáll az idő, elakad a lélegzet. Felidézni sem tudod ...

                                                                                                                                                  Kép forrása: google

Ugye ritkán alakul úgy, hogy minden simán megy, amit csak szeretnél? Sőt! Általában nem így megy. Örkény István úgy gondolta az utolsó pillanatig remél az ember. Hiszem, hogy ez így is van. Csak az a legfontosabb, hogy mi az, amit remélek? És mi az amit hiszek? Mi a  különbség  remény és  hit között? Sok? Vagy épp semmi? A hitem az, ami belőlem fakad, és táplál. Az erejével mindent létrehozhatok, megvalósíthatok. A remény számomra álomszerű... olyan, ami kívülről jön, mint egy inger, egy ...

Van szerelem? Vagy csak ideologizált érzelmi hullámok vannak?

Mikor és milyen ingerre tudod határozottan kijelenteni : -Szerelmes vagyok!

  Amikor hiányzik? Amikor megdobban a szíved a hangja hallatára? És ez valóban szerelem, vagy csak a vágynak egy forrása, amiből táplálod a következő még mélyebb érzéseidet?

- Ha megérintene...az elég lenne a mennyországhoz. - csak azért érzed így, mert elérhetetlen a számodra? Mit éreznél, ha elérnéd? Ha minden nap megkapnád tőle? Ugyanilyen hévvel kellene? Amikor már tudod, hogy bármikor megérint, és te is megérintheted ugyanaz a világmindenség csodája hatna rád? A válasz egyszerűen: nem!  De bele tudsz-e törődni, ha soha nem élvezhetsz egy érintést sem? Akkor ő lesz ...

Néha csak úgy nézek...magam elé, magam köré. Tudom, hogy minden nap változik valami. A körülöttünk lévő világ, és a bennünk lévő világ is. A bennünk lévő világ önmagunkon múlik. Gyógyíthatjuk, mint egy sebet, élvezhetjük, mint egy ajándékot. Ám ami körülvesz, azt csak befogadhatjuk vagy elutasíthatjuk. Én e kettő közt vergődöm folyamatosan. Sajnos legtöbbször az elutasítás felé hajlok, illetve azt érzem: Nem ez a nekem való világ! Még a gyerekkorom a 80'-as években az volt. Később azonban, ahogy egyre többet értettem magamból, és egyre több inger ért, már nem tetszett. A nagyimmal tudok erről sokat beszélgetni. Ő a 90 éve alatt rengeteg világváltozáson ment keresztül. Neki nehezebb, hisz ő élt abban a korban, amiben ...

Te szabályok szerint élsz, igaz? 

Mindennek megvan a helye, ideje, módja. Nem lehet eltérni tőle, mert már a gyerekeiteket is így nevelitek. Megszokták. Mégis mi lenne, ha egy nap hazamennél, és azt mondaná a kedvesed:

- Tudod, elegem van. Csináljuk másképp, normálisan. Unom a diétás kaját, az egész napos kalóriaszámlálást, az újságok által előírt mit tehetek az egészségemért-et?

s te ezt felelnéd:

- Már régóta gondolok erre, de nem mertem mondani miattad.- És másnap megkérdeznéd tőle:

- Mit kívánsz szívem, mihez van kedved? Jó, akkor az lesz. - Aztán jönnének a gyerekek és ők is elmondanák mit kívánnak. Megkapják, és ettől kinyílik előttük a világ. Hirtelen megérzik a döntés szabadságát ami óriási ...