Valószínűleg elsőre rámondanád, hogy mit akarnak leginkább. Ezt tudjuk. De ha túljutottál azon, hogy szex-et, akkor? Azt mondanám, nem biztosan tudják. Pedig ránk, nőkre mondják, hogy sose tudjuk mit akarunk. Hol ezt, hol azt, de ha ez van, akkor az kellene, ha az van, akkor ez lenne jobb. Meglehet. Ám véleményem szerint ez leginkább akkor történik, amikor nem figyeltek ránk eléggé, és nem adtok alternatívát a milegyen kérdésre, a hogyantovább-ra, vagy a mitszeretnél-re?

Amikor két tekintet összeakad, eddig úgy gondoltam az egyértelmű jele a közös vonzalomnak, hogy egy érzés elindult. Az más kérdés, hogy mi lesz belőle? Két szempár elveszik egymás mélységében…pillanatokra megáll az idő, elakad a lélegzet. Felidézni sem tudod később a pillanatot, csak az érzést. Csak azt a megmozdulást, mintha inogna alattad a föld. Sóvárogsz utána, hogy újra átélhesd, de sajnos ebből a pillanatból nem lesz több. Őrizd hát jól magadban. Ezután elindul a lavina. A nő mindent belead, hogy kiderüljön mit rejtett ez a pillanat. És jönnek a kérdések: Tetszem neki? Vagy csak játszik? Mit akar tőlem? Komolyan vesz, vagy ez csak véletlen volt? Nos. Én személy szerint nem hiszek a véletlenekben, mégis lehetséges? Előfordulhat, hogy létrejön egy ilyen pillanat, amit nem lehet tudatosan megtenni, és mindez ne jelentsen semmit? Lehet ezt másképp értelmezni, mint hogy odavagyok érted, és te is énértem? Mégis sokszor megtörténik, hogy ennek nem lesz folytatása. A nő elkeseredik, a férfi meg úgy tesz, mintha mi sem történt volna. Néha ad magáról felszínes infókat, rád mosolyog…s te mind ezekben reményt látsz, ő pedig… ki tudja? Nagy játékosok vagyunk mind.

Akár nő, akár férfi. Mindkettő tökéletesen el tudja játszani, a nemérdekelsz-et, a nemisúgygondoltam-ot, és egyéb apró játszmákat. Amik az elején még tán izgalmasak is, később azonban frusztrációt okoz. Mert mi nők, feltesszük a kérdéseinket, ami a férfiak szerint túlkombinálás, egyszerűen csak azért, mert érteni szeretnénk, mi zajlik a másikban.

Persze ha megkérdeznénk abban a kellemetlen helyzetben találnánk magunkat, hogy: "Mit képzeltünk?" "Ne legyünk hülyék!" "Ez nem jelentett semmit!" Amiről tudjuk, hogy nem igaz. Akkor hol az a tökös pasi, aki igenis azt mondja:- Igen, az a pillanat, magam sem tudom hova tegyem, mit jelent. Vonzódom hozzád…és, vagy de…lehet folytatni a gondolatot. Mivel ez általában nem történik meg, felmerül a kérdés, vajon a férfiak tudják, mit akarnak? Sokszor nem. Többször nem, mint mi. Magabiztosnak akarnak tűnni, higgadtnak és kimértnek látszanak, de ez is csak a játszma része. Belül reszketnek, mint egy gyermek és fogalmuk sincs mit kezdhetnének azzal, ha megkapnák, amit akarnak. De mit akarnak???????

A férfiak gyávák. Mögéjük kell tenni a gondolatot, a szájukba kell rágni, hogy -Te marha nem veszed észre, hogy csak téged akarlak?-  Hát nem. Nem veszik észre. Általában.

Emlékszem a gimiben volt egy nagy szerelmem. Évekig sóvárogtam utána. Már a legelején elmondták a fiúk, hogy tetszem neki. Aztán évekig csak nézegettük egymást, szemeztünk, ahogy ezt akkoriban hívtuk. És nem történt semmi. Elmentem sulidiszkóba, amit utáltam, csak azért, hátha lesz egy lassú szám, és valami elindul. Nem volt. Elmentem hozzá személyesen átadni a szilveszteri bulimeghívót, amire csak miattam hívták meg az osztálytársaim. Eljött. És egész este alatt egy másik lánnyal foglalkozott. Akkor most mi is van? Hova tehettem volna az egészet? Mégsem adtam olyan jelet neki, amitől biztos lehetett volna a dolgába? Vagy annyira nem tetszettem neki, hogy évekig várasson a pillanatra, ahogyan én vártam? Sok bánat és fájó érzés után túl lettem rajta. Ám úgy érzem, a helyzet azóta sem változott. Eltelt 20 év, de a pasik ma is ilyenek. Ha nem, hát nem? De ki mondta, hogy nem. Ha gyáva vagy, elveszítesz! Tégy értem! Mi nők, csak ennyire vágynánk. Persze a mai nő más.Illetve a mai csajok. Ők aztán megszerzik amit akarnak gátlástalanul.

Én örülök, hogy nem vagyok ilyen. Bár az évek során néha megkérdeztem magamtól, és néha fájt, hogy az aki csak egy ócska cafka megkaphatja azt, akinek én egyetlen érintéséért sóvárgok?! Igazságtalan! Legyek én is olyan? Akkor legalább hozzámérne? Megkaphatnám? DE NEM, KÖSZÖNÖM!

Én ennél többre tartom magam, és ha ő ilyen, ám szíve rajta. Akkor nem ő az én emberem. Persze ezt csak úgy lehet,  ha elég érett vagy érzelmileg, és csalódtál már annyit, hogy elengedd. Minél előbb!

Vannak kivételek azért. Vannak igenis olyan pasik akik egyértelműen kifejezik mit akarnak. Na, azokban ne bízz soha! Nem mintha gond lenne ezzel, ha odamegy és azt mondja:- Eljönnél velem ma éjjel?- Megvannak azok a lányok is, akik igent mondanak.

Nincs hibás fél, rossz pasi és rossz lány, csak különböző utak vannak, különböző célokkal. És, hogy nem vagyunk egyformák, ez a lehető legjobb, ami történhet velünk!

S hogy a pasik valójában mit akarnak? A legjobb mégis az, ha megkérdezzük őket.

Talán elmondják! (Ha tudják!)

2018.06.04.