A Bunkó(k)
A társadalom egyik nem újkeletű fajtájáról mesélnék nektek. Ő az úgynevezett Bunkó! Számát tekintve azt mondhatnám, jelentős! Előfordulási helye a BKK járatai, illetve a plázák. Esetleg alkalomadtán, csak úgy szembe jön veled az utcán. Azonnal felismered stílusáról, egyéniségéről, ami ma már nem is annyira tűnik ki a tömegből. Ez azt jelenti, van belőle bőven, szóval ne aggódj, tuti, hogy te is nap, mint nap több mintapéldányával is összefutsz. Korosztályát tekintve nem meghatározható, bármelyikben fellelhető. Az én kifejezett kedvenceim a „többseggűbunkó”, aki egyszerre két helyet is elfoglal a buszon, héven, metrón, villamoson. Különös módszere erre, hogy táskája kiemelt helyet érdemel, így maga mellé „ülteti”. Továbbá bármekkora is legyen a hátsó fertálya, egy széken nem fér el. Azért használják rá a Bunkó elnevezést, mert tette szándékos, amit embertársai figyelembevétele nélkül, önként és tiszteletlenül hajt végre. Amelyik típusnak a fertálya és táskája nem elegendő eme tetthez, az úgy próbálja megoldani a helyzetet, hogy féloldalra fordulva, keresztbe tett lábakkal immáron nem csak kettő, de egyenesen három helyet is képes elfoglalni. Ez leginkább a héven, vonaton fordul elő. Hiszen, ki ülne úgy a közelébe, hogy se szembe, se mellé nem férne az ülőhelyhez, melyet nagyságos asszony/úr lábai már elfoglaltak? Amennyiben mégis megteszed, megvető pillantással jelzi státuszát, ami valljuk be… mi is? Ja! Hogy Bunkó!
Lehet, hogy normális neveltetésben részesülő embertársait nem kéne, hogy ez aggasszon! De lássuk be; igazán bosszantó! Teljesen mindegy, az ember fáradt, vagy nem, fiatal vagy idős, a hely a tömegközlekedéseken mindenkit megillet. Talán valakinek az a megnyugvás egy nehéz nap után. Esetleg egész munkaidejében állómunkát végez. Az is előfordulhat, hogy egy adott személy a második munkahelyéről jön haza, amit nem szenvedélyből csinál, hanem, hogy eltartsa a családját. És igen, az is megtörténhet, hogy a fiatalok is megfáradtak, elgyötörtek - az iskola, a különóra, a diákmunka-, akármi miatt. Nem ismerhetjük, és nem is akarhatjuk ismerni mindenki életét. De ha kicsit figyelmesebbek lennénk egymással, ha nem a saját magunk kényelme lenne fontos annak érdekében, hogy a telefonunkat nyomkodjuk, esetleg lassan, de biztosan kihalathatnánk ezt az embertípust. És akkor esetleg egy szebb világban élhetnénk?!
(kép forrása: Internet)