A bizalom a mai világunkban egyenesen arányos az emberek felszínességével. Nem bízunk, mert nem érezzük a másikból az őszinte érdeklődést. Mi van, ha nem érdekli? Ha beszédtémául használ? Ha visszaél a bizalmammal?...sorolhatnám még. Idő kell, és magas fokú figyelem, hogy valakiben megbízhassunk. Szépen, óvatosan, lassan közeledve. A megszelídítés folyamatával, amit már a Kisherceg is megtanult, megértett. Bár sajnos kevesen vagyunk, akik ezt megértik. Betartják. Észreveszik. Sokszor kell csalódni ahhoz, hogy megtanuljuk ezt a finom közeledést! Csak közben az is megtörténik, hogy a sok csalódástól annyira bezárkózunk, hogy már ki sem lehet nyitni minket. Ez sem a jó véglet. Találhatunk azért még magunk köré olyanokat, akiknél biztonságban vannak gondolataink, érzéseink, kételyeink, kérdéseink! S ha találkozunk ilyennel, hát ne féljünk kijjebb kerülni bezártságunkból. Ne féljünk megnyílni, megkérdezni, és megválaszolni az őszintét, hisz egy igazi és tartalmas kapcsolat csak így alakulhat ki. Vannak olyanok, akik nem hisznek ebben. Akik úgy gondolják, néhány év, napi pár perces beszélgetése nem lehet alapja ilyen kapcsolatok kialakulásának! Én úgy gondolom, lehet! Ha két ember őszintén figyel egymásra, őszintén érdeklődik, azt a másik érzi. És tudja! Mint ahogy azt is, aki álarcok mögé bújva, álérdeklődéssel próbál minket faggatni az életünkről, magánügyeinkről, hogy ezáltal érezze közelebb áll hozzánk. Pedig ez nem így van. És ez az álarcos sajnos addig nem fog rádöbbeni,  amíg le nem veszi maszkját, és el nem kezd hinni! Amíg el nem kezd bízni! Bízni abban, hogy el lesz fogadva tökéletlensége ellenére is! Hinni abban, hogy ő is értékes ember, még ha nem is úgy látja a dolgokat, ahogy szerinte látnia kéne! Addig hazudik! Magának és a világnak is!  Hazug ember nem tud igazi, őszinte kapcsolatot kialakítani. Soha!

Így azt mondom, vegyük észre az erre alkalmas társunkat, s próbáljunk meg vele igazabb kapcsolatot kialakítani! Higgyjük el, hogy megéri! Megéri lelkünk hídján átengedni mást is! Hogy együtt járjunk rajta, nyomot hagyva ezzel a másikban, mely őt is, minket is elkísér egy életen át.  Megéri azért, hogy boldogabb hétköznapokat élhessünk általa!

2018.06.23.